We Have Come So Far_hu

HELLO Kitty, Hello World!

1. A térkép: Az egyik első térkép, amelyik a világ egészét ábrázolja a Mappa Mundi, ami 1280-ban készült, és amit az angliai Hereford város katedrálisában őriznek. Az akkori világ minden ismerős eleme rajta van. 420 város, 15 bibliai esemény, 33 állat és növény, 32 személy, 5 mitológiai jelenet. Ez minden amit tudtak, vagy tudni akartak a világról. A térkép tetején a nagy alkotó (az isten) valaha szabad szemmel is látható fia, Jézus helyezkedik el, glóriával a fején. Ebben az időben jóval a felfedezések kora előtt járunk és a világképünket viszonylag szűkösen az akkori valóság és a hit elemei határozzák meg. Eltelt jópár-száz év és ma sincs ez másképpen, legfeljebb a térképek nem ábrázolják a képzeletünk világát.
A mögöttem látható képen a világ jelenleg elfogadott térképe látható, ami kizárólag földrajzi információkat tartalmaz. Például készítői nem tartották fontosnak, hogy Jézus megjelenjen rajta, vagy akár Mohamed, vagy Buddha. Pusztán földrajzi tartalmat látunk, amit lehetőségünk van kiegészíteni azokkal az információkkal, amiket mi magunk fontosnak tartunk. Belső térképe mindenkinek van. Tudjuk, hogy honnan származik a paprika a paradicsom és a burgonya, vagy éppen a porcelán, ami a felfedezések korának összes kereskedelmi útvonalát jelentheti…

2. A porcelán: Aki porcelánnal dolgozik, annak „nem térkép-e táj”, hanem valóságos kalandokra és veszélyes vizekre gondol. A porcelán útjaira, először tengeren a Távol Keletről (Vonalak: Goa_ Portugália_Hollandiába, Kínából Angliába, Svédországba és Franciaországba is elért és még tovább. A XVI. századra egész Európa a porcelán anyagának receptjén pörgött, mert a kínaiak nem tudták kielégíteni az igényeket és időnként leállították a szállítmányokat, vagy elsüllyedtek a hajók. A legkülönfélébb változatok születtek, míg végül sikerült megalkotni az anyagot (Meissen), miután a Portugálokat és Hollandokat követték az Angolok, Franciák és a Svédek is és így együtt több mint 100 millió darab kínai porcelánt hoztak be Európába a XVI-XVIII. között. Ez akkora szám, mintha egy korabeli popsztár lemezeladásairól beszélnénk.

3. A sztárok az emberábrázolásban: Az egyik első 3 dimenziós emberi alak a Willendorfi Vénusz (Ausztria, Willendorf, Bécsújhely alatt), ami történelmi emlékként világsztárrá, globális jellé tudott válni és ismertsége a Piramisokkal vetekszik. Esetlenségével jobban belopta magát az emberek szívébe, mint a Szamotrakéi Niké, vagy bármelyik uralkodó szobra. Szinte minden korból ismerünk olyan totemeket, amik az emberi élet megsegítésére jöttek létre. Kis szobrocskák, amelyek segítettek átvészelni a nehéz időszakokat. Az emberi gyengeségeket már a kezdetektől sikerült megtámogatni fiktív lényekkel, akik olyan tudással rendelkeztek, amivel a kis ember nem, és akikre ki lehetett szignálni a különböző problémák megoldását, vagy történeteik példákat, netán tükröt mutattak az embereknek. A XX. század egyik első figurái Mickey Mouse és Donald Duck, akikkel nem csak megtörtént minden, ami velünk emberekkel, hanem a rajzfilm műfajjal máig tartó világhírre tettek szert. A képregényekben megjelenő szuperhősök képességei az istenekével vetekednek és akkora távolságokat képesek áthidalni, ami nem csak földrajzi kérdés, hanem az idő és tér kontinuum témakörébe tartozik.

4. Hello Kitty: Kitty, teljes neve Kitty White egy japán kislány, akinek angol neve van, mert a ’70-es években ez nagyon divatos volt Japánban. Érdekes módon a porcelántörténetben már megtörtént egy ilyen fordítási hiba, hogy a legendás Krizantém bimbó ábrázolást egyszerűen Hagymának vélték Európában, mint ahogy Kittyt, a neve alapján is mindenki macskának látja. Kitty egyébként az egyik legfiatalabb világsztár a „totemek” sorában. ’974-ben született. Tervezője Júko Simizu. Ikonográfiájánk jellegzetessége, hogy a bal fülén mindig masnit visel és hiányzik a szája. A száj nélküli figura látszólagos beszédképtelensége ebben az esetben nem korlátokat, hanem sokkal inkább a szabadságot jelenti, a mentesülést a nyelvhasználat alól. A bárhol és bármikor való élet lehetőségét. Ezt használja Neil Wollstenholme akkor, amikor kiterjeszti Kitty White figuráját térben és időben, amiben segíti a porcelán anyaga is. A porcelánt önmagában is olyan totemként tisztelhetjük, ami minden korban különböző alakot ölt, és most éppen az univerzális jelként működő Hello Kittyvé változott. Egy olyan többrétegű, saját történelmi atlaszt látunk tehát, ahol az alkotó a legszemélyesebb belső térképét rajzolta meg, amellyel mégis több millió emberrel osztozik. A keleti és nyugati kultúra ikonjainak rajongótáborával, a Hello Kitty és a szuperhős mitológia egymásra vetített képével, mindezt porcelánba öntve.

Ha a térképre nézünk, már nem csak az általánosan elfogadott és megváltoztathatatlan földrajzi elrendeződést láthatjuk, hanem épp az ellenkezőjét. Azt, hogy képesek vagyunk mindezeket a határokat totálisan átlépni és saját magunk felülírni és újrarajzolni a világtérképet. Hello World! Hello Kitty!

Szabó Eszter Ágnes

Share